Fülszöveg:
Párizs, egy zöldellő fasor végén megbúvó műteremlakás.
Madeline azért bérelte ki, hogy félrevonuljon, és kipihenje magát. Egy félreértés miatt azonban a fiatal londoni rendőrnő mellé betoppan Gaspard, az emberkerülő író az Egyesült Államokból, aki magányt keres az íráshoz. Nincs más választásuk, mint néhány napig osztozni a lakáson.
A műhelyt még mindig áthatja korábbi tulajdonosa, a híres festő, Sean Lorenz színek és fények iránti szenvedélye. A művész, aki képtelen volt talpra állni, miután a kisfiát meggyilkolták, egy éve halt meg, három festményt hagyva maga után, amelynek nyoma veszett. A festő páratlan tehetsége és tragikus sorsa nem hagyja nyugodni Madeline-t és Gaspard-t, akik közösen erednek a remekművek nyomába.
Ahhoz azonban, hogy megfejtsék Sean Lorenz valódi titkát, saját démonaikkal kell megküzdeniük egy drámai nyomozás során, amely örökre megváltoztatja az életüket.
Guillaume Musso Franciaország első számú kedvence, regényeit több mint nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.
Véleményem:
"Az ember a legádázabb ragadozó. Egy féreg, amely a civilizáció palástja alatt csak az uralkodásban és az elnyomásban leli örömét. Egy megalomániás és öngyilkos hajlamú faj, amely gyűlöli a társait, mert utálja önmagát is."
Tudjátok, miért imádom ennyire Mussot? Mert úgy ír, hogy mire belemerülnél a történetfolyamba, történik valami teljesen váratlan, ami szinte arculcsapásként éri az olvasót. Egy merész felcsapás után (egy nő öngyilkosságot kísérel meg), a tüntetésektől hemzsegő Párizs utcáin találjuk magunkat, ahol két szereplőnk sorsa keresztezi egymást. A helyszín egy párizsi apartmanlakás, amely egy híres festőé volt, aki nemrégen halt meg. Gaspard és Madeline mindig többet és többet tudnak meg erről a híres festőről, akinek nem volt hétköznapi élete.
Bevallom őszintén egy kicsit döcögősen indult az eleje, de ahogy kezdetét vette a nyomozás, csak én is kapkodtam a fejem, hogy micsoda rejtélyek övezik Sean Lorenz életét. Tetszett, ahogy a két főszereplővel együtt ismerjük meg a tragédia történéseit, de látatlanban (fülszöveg elolvasása nélkül!!) biztosan sokkal jobbat üt a történet. Ugyanis én teljesen vakon vetettem bele magam ebbe a gyönyörű borítójú könyvbe, és valami teljesen mást kaptam, mint amit vártam. Többet, sokkal többet.
A Holnap volt nekem az első Musso olvasásom, és bár ez a történet nem ért fel annak csavarosságához, azért ott lohol szorosan a nyomában. :) Számomra, mint anya számára, kissé nehéz volt Penélope sorait olvasni, hiszen Musso beleszőtte a E/1-es írásmódot is, így téve sokkal személyesebbé (és még fájóbbá) a történetet. Ahogy a vége felé Gaspard-nak és Madeline-nak is egyre világosabbá válik a történet, szó szerint felállt a szőr a karomon, ahogy kirajzolódott előttünk a tragédia és annak okai.
"De van a rémségeknek és a kegyetlenségeknek egy olyan foka, ahol már kár értelmet keresni az emberi viselkedésben."
Összességében engem lenyűgözött ez a történet is, és még jobban meggyőzött engem arról, hogy Musso fantasztikus. :) Nem szokványosak a történetei. Egy kis krimi egy kis dráma, pont mindenből a megfelelő mennyiség. Így kapjuk meg az Egy párizsi apartmant. A végén én is a szereplőkkel izgultam a pozitív befejezésért, és hogy tényleg pozitív-e, azt majd megtudjátok, ha elolvassátok. :) Meleg szívvel ajánlom. :)
Kedvenc idézeteim:
"Egy olyan kegyetlen korban, amelyben mindent a technológia, az emberi butaság és a gazdasági érdekek mozgatnak, mi másunk marad, mint a művészet, a szépség és a szerelem?"
"Aki nem akar hallani, az a süketnél is süketebb."
"Hemingway szavai jutottak eszembe: Az okos embernek néha be kell rúgnia, hogy kibírja a hülyék közt."
"Egy perc nyugta sem lehet az embernek. Reménytelen küzdelem. A világ tele van mindenféle kellemetlen figurával, idiótákkal, váltogatott szarjankókkal. A bosszantó, tolakodó, tenyérbemászó alakok dirigálnak. Túl sokan vannak, és egyre több lesz belőlük. Teljes és végérvényes győzelmet arattak."
A könyv adatai:
Kiadó: Park Könyvkiadó
Oldal: 352 oldal
Megjelent: 2020
Fordította: Sárközy Éva