Fülszöveg:
Küzdelem a túlélésért
Dividiumban egyszerű a törvény: ha bűncselekményt követsz el, akkor örökre Végzár Börtönébe száműznek. Egy olyan helyre, ahol a gazdagok szórakozásból levadászhatják a rabokat.
Raven Thorne Dividium leghírhedtebb fejvadásza. Azonban amikor öccse, Jed Végzárba kerül, Raven bármit megtesz, hogy megmentse. Így most egy olyan börtönben reked, ahol minden sarkon veszély leselkedik rá. És nem csak a korábban általa oda juttatott rabok jelentenek számára fenyegetést…
Valami olyan is történik vele a rácsok mögött, amelyre soha nem számított. Találkozik egy börtönőrrel, aki mélyen felkavar benne valamit. Egy férfi, akit gyűlölnie kellene. Egy férfi, akinek indítékait lehetetlen megfejteni.
Egy olyan világban, ahol a bizalom fegyver, a szerelem pedig teher, Ravennek el kell döntenie, hogy mi mindent hajlandó kockáztatni egy elnyomó rendszer lerombolásáért!
Brooke Fast disztópikus regénye nyers, akciódús és forró romantikában gazdag. Készen állsz, hogy te is belépj Végzár kapuján? De vajon ki is jutsz?
"Azt hiszem, aki van olyan ostoba, hogy kalitkába zár egy vadmadarat, az nem várhatja el tőle, hogy dalra fakadjon a fogva tartójának."
Véleményem:
A Rabmadár az Álomgyár Kiadó egyik legnagyobb dobása volt 2025-ben. Szuper beharangozója volt, mindenki ezt olvasta, fantasztikus értékeléseket kapott a molyon, a bookstagramon és a Tiktokon is. Elérkezett hát a pillanat, hogy én is megismerjem Brooke Fast történetét.
A Rabmadár egy disztópia, vagyis a mi világunk után játszódik, amikoris valamilyen csapás vagy háború után megváltozik az élet a Földön. Ebben a törtenetben Dividiumban járunk, ahol 3 része oszlik a társadalom: Felső, Középső és Alsó Szektor. Az összes bűnelkövetőt, legyen a bűne bármily kicsi, Végzárba zárják, egy börtönbe, ahol a gazdagok pénzért levadászhatják őket. Főhősünk, Raven bejut a börtönbe, hogy aztán valamilyen úton módon kijusson onnan.
Ez a történet A szökés, az Éhezők viadala és A beavatott szerelemgyereke. Mivel én mindhármat láttam/olvastam (többször is) sajnos semmi újat nem mutatott a történet. Nekem nem volt meg a hűha élmény, mint oly sok olvasónál. Lehet, hogy túlságosan ismertem már ezt a világot? Nem tudom, elképzelhető. Ennek ellenére ha eltekintek az elejétől (ami szerintem kissé unalmasra sikeredett), akkor egy egész jó történetet kaptam.
Izgalmas volt, és rettenetesen tetszett a világ felépítése. Ez a vadászatos dolog elég durva volt ahhoz, hogy az olvasó elborzadjon, és ottragadjon a lapok között. Volt, hogy álmodtam is a regénnyel, mert annyira beette magát az agyamba. A karakterek szimpatikusak, szerethetőek. Nekem mégis kicsit hiányérzetem maradt, miután becsuktam a könyvet.
Összességében kérdezhetnétek, megéri-e elolvasni? Határozottan igen. Mostanában híján vagyunk a hasonló történeteknek.
Elolvasom-e a folytatást? Tuti. Kíváncsi vagyok, hogy alakul a sorsuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése